Meglepve olvasom az "otthoni" híreket: hőségriadó, melegrekord... Küldhetnétek öt fokot, akkor én sem fagynék meg, meg ott sem kapnának ennyien hőgutát. Errefelé elég hülye idő van. Komolyan mondom, ilyet még nem tapasztaltam. Az időjárás 3 (!) percenként váltakozik a megfagysz és a megsülsz között. Szinte lehetetlen eltalálni, mit vegyek fel reggel. Ma reggel megnéztem a mai előrejelzést, mielőtt elmentem. Még nagyobb szelet jósoltak, mint tegnap volt, így mivel tegnap is fáztam, hosszú farmerben és pulóverben mentem ki a házból. A pulóver már az első utcasarkon belekerült a táskámba, a farmert pedig felhajtottam, így egész jól elvoltam végülis. Hazafelé jövet már nagyon melegem volt, kisütött a nap a felhők mögül. Megállt mellettem egy autós, arról érdeklődött, hogy hol van a kórház. Eldumáltunk kb. 5 percig, majd mentem tovább. Elkezdett esni, de nem zavart különösebben. Fél perc alatt hatalmas zivatar kerekedett, behúzódtam egy fa alá, mert fehér pólóban nem annyira szerencsés bőrig ázni. Mintha dézsából öntötték volna. Tudtam, hogy pár perc múlva eláll, nem izgultam túl a dolgot. Így is lett, az eső - mintha elvágták volna - elállt és ismét "jó" időben folytathattam utam. A délelőtt folyamán volt még egy akkora szélvihar is, hogy nem tudtam a nem éppen kicsi dómot lefényképezni, mert annyira rángatta a kezem a szél, amikor felemeltem a fényképezőgéppel. Ennyit az időjárásról.
Érdekes még, hogy itt "sosincs sötét". Ha időben fekszem le, még világos van, és nem tudok olyan korán felkelni, hogy ne legyen már világos. Ennek előnye, hogy ha emberi időben hazajövök (pl. tegnap este 11-kor), még jöhetek világosban. Nem szívesen mászkálnék amúgy sem tök sötétben itt a városon kívül, a busz meg szintén csak 11-ig jár.
Nézzük, mi történt az előző bejegyzésem óta. Kihagytam, hogy a csoportunkban van még egy egyiptomi lány is. Hát igen érdekes, hogy mást nem mondjak. Első nap azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a dög meleg teremben (nem tudtunk ablakot nyitni, mert építkezés van velünk szemben, ami nagyon hangos) téli pufi dzsekiben üldögélt, amit még a csador felett viselt. A mellette ülő lány meg ilyen kis nyári "aligruhában" volt. Meglehetősen kontrasztos volt. :) A tegnapi napon a csajszi végleg kiakasztotta a csoportot. A délelőtti óra két részből áll, úgy értem egy szünet van. A szünet utáni órán, ca. másfél óra, a csajszi egész végig a tanárral vitatkozott, illetve inkább csak a saját véleményét mondogatta. Ráadásul tök hülyeségeket beszélt. Mi, többiek néztünk egymásra, hogy egyáltalán ezt a tanár miért hagyja, meg esetleg más is szeretne beszélni, de nem történt semmi változás. Kínjában már mindenki tök hangosan röhögött, de a csajszit ez sem zavarta. Tegnap egyébként másik tanár volt, Humor Helmut. Mindenkinek muszáj volt beszólnia valamit. Az óra megint a bemutatkozással kezdődött. Körben ülünk a teremben, a görög srác (Kostas) kezdte, hogy ki ő és honnan jött. A tanár visszakérdezett, hogy "Bocsi, de ma reggel nem olvastam híreket, Görögország létezik még? Esetleg már megvette valaki, pl. a Coca Cola?". Az üzbég srácot is csesztette, hogy milyen ország az az Üzbegisztán és hogy hol van. Majd Shanától is megkérdezte, hogy "Málta az egy ország? Milyen nyelven beszélnek ott? Érdemes máltaiul tanulni?".Vicces volt még, hogy Noéminek megjegyezte, hogy túlságosan magyar akcentusa van. Ez azért érdekes, mert ha magyarul beszél, akkor totál kiérződik azért, hogy határon túli, szóval nem tudom, hogy lehet magyar akcentusa. Mindenesetre nekem nem mondta. Gondoltam, menőzök egy kicsit és bemutatkozásnál elmondom, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyemre járok - Technische und Wirtschaftswissenschaftliche Universität Budapest ugye. Na ezt jól elhadartam, majd mondta a tanár, hogy lassabban beszéljek, mert ezt nem is érti. :D
Az első órán ki kellett tölteni egy tesztet, hogy mit szeretnénk tanulni a kurzus alatt. Mondta, hogy meglepően sokan írták a Passivot és a Konjunktivot, amiből előbbit nem is érti, hogy miért, hiszen a Passiv egyáltalán nem nehéz. Mondtam, hogy pl. nálunk azért nehéz a passzív, mert a magyar nyelvben nincs ilyen. Aztán fel kellett tenni mindenkinek a kezét, akinek a nyelvében nincs passzív. Hát én voltam az egyetlen. :) A hibát ott követtem el, mikor a passzív magyar nem létezéséről úgy kezdtem el magyarázni a tanárnak, hogy "verboten" (=tilos). Ezután fél óráig azon poénkodott, hogy ezek szerint, ha Magyarországon passzívot használsz, akkor jön a nyelvi rendőrség és megbüntetnek. Persze magyarázhattam utána, hogy úgy értem, hogy nyelvtanilag helytelen. Ha valaki valami hülyeséget mondott ezután az órán, mindig az volt rá a válasz, hogy figyelj oda mit mondasz, mert megbüntetnek Magyarországon. :)
Van a csoportban egy srác (Ali, török), akiről nem tudjuk felfogni, hogy került oda. Gyanítjuk, hogy véletlenül, esetleg valakivel összecserélték a tesztjét vagy lemásolta a szomszédjáról. Egy értelmes mondatot nem tud mondani németül azon felül, hogy "Ich heiße...". Kérdeznek tőle valamit, a második megkérdezésre gyanús lesz neki, hogy tőle kérdeztek, ezután visszakérdez, hogy mi a kérdés. Egy idő után felfogja a kérdést, majd válaszként mutogat. :S Felsőfokú csoport, óh yeah!. A középfokúban meg emberek folyékonyan beszélnek németül, csak nem olyan jók nyelvtanból.
Nem írtam még az ukránokról. Hát ők nem lettek szimpik. Odajött hozzám az első nap az egyikük, hogy tök jó, hogy én is gépész vagyok, hol lakom. Mondom Budapesten. Mire megállapította, hogy igen, az Romániában van. Azért az ukránoktól elvártam volna, hogy megkülönböztetik Budapestet Bukaresttől, amire rajtuk kívül egyébként mindenki képes volt. Egyedül egy namíbiai lány kérdezte meg, hogy Magyarország az merre van a földön, dehát én sem biztos, hogy eltalálom Namíbiát egy vaktérképen.
Tegnap reggel suli volt - mint írtam - új tanárral. A délutáni órára végülis nem mentünk, a többiek meggyőztek, hogy tulajdonképpen csupa kezdők iratkoztak fel, úgyis unnánk magunkat. Egy páran éhesek voltak, így kerestek egy éttermet. Nálam és Harrietnél volt kaja, így mi megettük azt, majd csatlakoztunk Charlotte-hoz, Kostashoz, Alihoz, Alexanderhez és az üzbég sráchoz, akinek M betűvel kezdődik a neve és még van utána egy csomó mássalhangzó. Kaja közben megjegyezte Ali (török), hogy milyen jogon próbáljuk meg mi magyarok kisajátítani a gulyást, mikor az egy török dolog. Mondom, ne akard már megmagyarázni. :D Mint kiderült, arra gondolt, hogy az "ás" rész a gulyásból azt jelenti törökül, hogy "essen", azaz enni, míg maga a gulyás szó egésze olyasmit, hogy az az étel, amit az átlagemberek esznek. Ali úgy fogalmazott, hogy "normale Menschen", de mondta, hogy nem tudja ennél jobban elmagyarázni németül. Mondtam neki, hogy sajnos nem tudok egyéb példákat hozni, de tudom, hogy van egy csomó török eredetű szó a magyarban, ami nem is csoda, hiszen alig bírtunk titeket 150 év után kirugdosni az országból. :D
A kaja után szóba kerültek a vallások. Kérdezte Kostas, hogy vannak-e görög ortodox vallásúak Magyarországon. Mondtam, hogy nem hiszem, hogy túl sokan lennének, de van egy görög falu Magyarországon, ott talán vannak ilyen vallásúak. Mire ő, hogy igen, tudja, Beloiannisz. Ezen azért némileg meglepődtem. Majd elmesélte ki volt az a Beloiannisz meg a falu történetét. Na mondom oké, akkor én meg ott lakom Belo-tól nem messze :D
Megbeszéltük, hogy este találkozunk a dóm előtt és meghallgatunk egy orgonahangversenyt a dómban. Hazajöttem, majd vissza (meg is volt a napi 15 kilométerem...). A hangverseny előtt gondoltam megnézem a dómot belülről is. Alexanderrel voltam, kérdezte, hogy melyik az a magyar kápolna, amit az idegenvezető említett. Mondom nem tudom, de járjunk körbe, aztán majd megtaláljuk. Mivel a dóm relatíve kicsi és csak két kápolna volt nyitva, elég egyszerű volt a magyart megtalálni. Megnézni csak ablakon keresztül tudtam, mert ezekbe az oldalsó kis kápolnákba nem mehetnek be a turisták. Csináltam képeket, majd feltöltöm. Középen van valami latin felirat, márvány táblán amiből Magyarország neve kivehető. Két oldalt Szent István és Szent László szobra. Ezeket megmutogattam Alexandernek is, majd elkezdtem mesélni, hogy István Magyarország első királya volt. Szólt, hogy igen tudja, ismeri. Muszáj volt megkérdeznem, hogy mégis honnan? :) Mondta, hogy az apukája fiatal korában történész volt, így tőle.
A másik meglepő dolog, hogy kiderült, hogy a tegnapi koncert Liszt 200. születésnapja miatt volt. Igazából három koncert volt, de csak elsőt hallgattuk meg (Marco Enrico Bossitól volt 4 rövid darab, meg Liszttől a "Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen", aminek én most itt nem fogom megkeresni a magyar címét:)). Kiokosítottam a többieket, hogy Franz Liszt egyébként ungarischer Komponist akkor is, ha ezt itt most jól elhallgatják. Alexander visszakérdezett, hogy kicsoda? Mondom magyarul Liszt Ferenc, de errefelé inkább Franz Liszt-ként ismerik. A Liszt Ferenc név hallatán felcsillant a szeme, hogy "Ah, Liszt Ferenc?" - mondta, hogy ismeri, tudja kicsoda meg ismer tőle műveket. :)
Az orgona hallgatás után elmentünk még beülni valahova. Olga (orosz lány), a két angol, Kostas, Ali, Alaexander meg én voltunk. Egy-ketten a fejükbe vették, hogy kipróbálják az itallapon szereplő összes sört. Persze nem egymás után, hanem minden nap másikat. :) Kostas valamilyen A betűset kért, aminek elég rikító sárga színe volt. Valami limonádés sör volt, megkóstolta, majd mondta rögtön, hogy "eladnám a söröm". :D Végülis legyűrte. Harriet a banánlé és a sör keverékét kóstolta meg. Ennek sem lett túl nagy sikere. :)
A többség 11 körül hazafelé vette az irányt, mert 8-kor indultak ma Bonnba. Én ezt a kirándulást kihagytam mert már voltam ott és annyira nem olcsó, hogy elmenjek másodjára is. Apropó, olcsóság. A szintfelmérő teszten mindenkitől megkérdezték, hogy miért választotta Aachent? Gondolkoztam rajta, hogy írjak-e ehhez a kérdéshez valami hülyeséget vagy mondjam, hogy azért mert ez volt a legolcsóbb. Végülis mondtam, hogy ez volt a legolcsóbb. Azt hittem tök égő leszek, de beröhögtem, hogy szinte mindenki ezt válaszolta erre a kérdésre. :D Amúgy tényleg vannak egy páran, akik ilyen ösztöndíj nélkül sose jutnak el Németországba. (Azért egyik-másik embernél megijedek, hogy ilyen nyelvtudással egy-két év múlva némettanár lesz...). Az üzbég srác is most van először Európában, meg Shana (máltai) is idén járt először külföldön. Azt hinné az ember, hogy arról a pici Máltáról azért gyakran kimászkálnak, pedig nem.
Eljutottam a mai naphoz. A városban voltam, a hülye időről már írtam az elején. Vettem néhány hasznos dolgot (tányér) meg kaját, mert figyelni kell, hogy itt vasárnap semmit nem fogok kapni. Találtam a térképen egy Ungarnplatz-ot meg egy Ungarnstr.-t, elmentem megnézni őket. Rájöttem, hogyha begyalogolok három buszmegállót, akkor már csak 1 euróba kerül a jegy a városba, ami már vállalható. Így reggel lecsaltam két kilométert, de azért enélkül is jól lefáradtam.
